, 2023/1/13

A fácán (Phasianus colchicus) a madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe, ezen belül a fácánfélék családjába tartozó faj. A fácán hímjét kakasnak, nőstényét tyúknak, fiataljait csirkéknek nevezzük. A nőivarú fiatalok a jércék.

A  fácán

Testhossza 53–89 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–90 centiméter, testtömege pedig 750–1300 gramm. A fácán nagyon jól repül, igaz nagy zajt is csap vele.

A kakasnak feltünően hosszű, színes farka van, a zseme felett pedig fehér foltot visel. A párja a tyúk tollazata fakó, nincs rajtuk kirívó szinezetü tollazat sokkal szerényebb.

Élőhely

Előnyben részesitik a gyepes és szántóföldi helyeket. Kedveli a füves és tarlós mezőket, de választják élőhelyüknek a füves, árkos, mocsaras, vagy fás és bokrok nyújtotta fedezékeket is. Sokféle környezetben, sokféle táplálékkal az élőhelytípusok széles skáláját foglalják el, kivéve a sűrű esőerdőkkel, alpesi erdőkkel vagy nagyon száraz helyekkel rendelkező területeket.

Erre jó példa, hogy sikeresen meghonosodott Hawaii trópusi élőhelyein, ahol csak a nagy csapadék és a nagy magasság jelenti a legnagyobb élőhelyi korlátozást.

Nem lényeges szempont a nyílt víz számukra, de leggyakoribb megis az, hogy ott található a népességük nagy rkűésze ahol víz van. Ahol szárazabb helyek vannak ott harmatból, zamatos növényekbből, de még a rovarokból is nyernek vizet.

Mezőgazdasági területeket foglalnak el, de az egyre nagyobb mezőgazdasági üzemek irányába történő elmozdulás károsan hat az élőhelyre. Az átmenetek magukban foglalják a mezőszéli élőhelyek elvesztését, a bokrok eltávolítását, a mocsarak felégetését, a monokultúrák, a külvárosi terjeszkedés és a kereskedelmi fejlesztések irányába mutató tendenciát. Ez az élőhelyromlás a fedett élőhelyek csökkenéséhez és a kevesebb vízfelületekhez vezet

Fizikai leírás

Közepes méretü madár, körte alaku testel, kis feje van, hosszú. vékony farokkal, a hímek színesebbek és nagyobbak, mint a nőstények. A hímeknek többszínü, mutatós tollazatuk van, hosszú, hegyes, sávos farokkal rendelkeznek, húsos, vörös szemfoltokkal. A fej tollazata a fényes sötétzőldtől a liláig látható. Vannak alfajok az úgynevezett gyűrüsnyaku,nekik fehér gallérjuk van. A nőstény ennél sokksl fakóbb. tollazata barnás, foltos és nekik is hosszu, hegyes farkuk van akár csak a hímeknek, viszont azért rövidebb mint a hímeké.

Két fő alfajcsoportot különböztetünk meg. A gyűrűsnyakú fácánok Eurázsia szárazföldi részén őshonosak. Ezek az egyedek sávosak, a köpenyükön és az alsó részükön rézvörös vagy sárga színűek, és rendelkeznek a kiemelkedő nyakgyűrűvel. Harmincegy alfaj tartozik ebbe a csoportba. Az alfajok másik csoportja a versicolor csoport, amelyből hiányzik a nyakgyűrű, és zöld színű a nyakuk, a mellük és a hasuk felső része. Ez a csoport Japánban őshonos, és Hawaiira telepítették be. A versicolor csoporton belül három alfaj létezik.

Életmódja

Fácánpár

Legfőbb táplálékuk a gyommagvak és az izeltlábúak. A téli havas időszakban az éjjeleket szereti a fán tőlteni, így biztonságban érezheti magát. Már a múlt században is nagy volt a kereslet a fácánok iránt. Ahhoz, hogy a természetes szarorulatot pótolják fácán tenyésztelepeket aklakitottak ki. ahol már mesterségesen, fény- és hőforrásokkal biztosították a szükséges feltételeket.

Szaporodása

Erdőben vagy mezőgazdasági területeken, a talajra készíti fészkét. Fészekalja 12-18 tojásból áll, melyen 22-28 napig kotlik. A kikelt egyedek mintegy fele kilenchetes kora előtt elpusztul, a felnőttkorig pedig csupán a fácánok mintegy 30%-a jut el. A hároméves kort a fácánok alig 5%-a éri meg, teljes állománycsere ötévente következik be.