A gyurgyalag

A gyurgyalag testhossza 25-29 cm, szárnyfesztávolsága 36-40 cm. Enyhén hajlitött, hegyes és vékony csőre van. Középső garoktollai megnyultak, a hátán és mellén kékeszőld színü, feje. dolmánya gesztenyebarna, vállánlévő toll és a torka aranysárga. Vonuló madár, hazánkban érkezése májusra tehető és augusztus végén vagy szeptember elejés elhagy bennünket, és a telet melegebbéghajlaton tőlti.

A tápláléku repülő rovarok, ilyenek a darazsak szitakötők, lepkék és a méhek. Mivel ezek a kis élőlények az évnek csak ebben a pár hónapjában vannak jelen olyan számban, hogy elegendő táplálékot biztosítsanak mind a felnőtt egyedek, mind a kikelő fiókák számára, akiknek jól fel kell tölteniük az energiaraktáraikat, mielőtt nekivágnának a hosszú, Dél-Afrikáig tartó utazásnak, ahol majd az év másik felét töltik. Ez az oka a rövid ittlétüknek.

Fészkelőterület

A nyílt területeken lévő löszfalak a leggyakoribb fészkelőhelyeik. A fészkelőhelyek gyakran távol vannak a víztől. Régebben jellegzetes költőhelyei voltak a folyók magas partfalai, elsősorban a Duna, a Tisza, a Szamos és a Hernád mentén. Manapság az állomány nagy része működő vagy bezárt homokbányákban költ. Ezek ma a legjellemzőbb fészkelőhelyei.

Gyakran megtelepszik vonalas létesítmények (utak, vasutak, csatornák) és kisebb anyagnyerő helyek kis partfalaiban is. ezeken a helyeken legtöbbször csak néhány pár telepszik meg, de van, hogy jóval több páros telep is kialakul. A lakott területek építkezési gödreiben alkalmilag szintén megtelepszik néhány pár, illetve pusztagyepekben, útpadkában is költhet.

A gyurgyalag partfalba fúrt üregben fészkel, de előfordul néha, hogy rövidfüves területen a földbe vájt lyukat foglalja el. A költőüreg egy 100-200 cm hosszú folyosó végén található kiszélesedés. A fészekalj 6-7 tojásból áll. Tojásait 1-5 naponként rakja le, kotlását már a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi, ezért a fiókák eltérő fejlettségűek és ennek megfelelően nem egyszerre repülnek ki. A kotlási idő 20-22 nap, míg a fiókák kb. 30 nap alatt érik el röpképességüket. A kotlásban és a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz.

Táplálkozás

Leggyakoribb táplálékuk a repülő rovarok, kiemelkedő helyeket keres, pl. száraz ágak, villanydrórok ahol üll és lesi a zsákmányt és, ha meg van utána veti magát, még röptében elkapja. A leggyakoribbak a hártyás szárnyuak a darázs, méh, aztán jöhetnek a szitakötők, bögöly, más legyek, poloskák fináncbogarak és lepkéket is zsákmányol. A vonuló csapatok bárhol táplálkoznak. Amikor hosszan tartó esőzések vannak akkor fogyasztanak házi méheket. Amikor kőltési időszak van közel a telephez legfennebb 1-2 km-es távolságrs mennek el a táplálék megszerzéséért. Abban az esetben, ha a közelükben méhes van akkor gyakrabban teritéken a házi méh.

Vonulás

Ők az egyik legkéésőbb visszajövő madaraink, Májusban érkezik és augusztusban a vége felé már kezdi az elvonulást. Az itt tőltött idő alatt több százas csapatokba verődnek. Vonuláskor folyamatosan halhatjuk jellegzetes hangjukat, ezáltal tartják a kapcsolatot egymással. Olykor nagyon magasan, olykor a felszínhez közel repülnek. A telet Kelet- és Dél-Afrikában, többnyire az Egyenlítőtől délre eső területeken, illetve a Kongó-medencében töltik.

A fullánkspecialista

Méhészmadárnak is nevezik, étrendjében különleges adottságának és ügyességének köszönhetően a fullánkos rovarok, azaz méhek, darazsak is szerepelnek.

Bizonyos mértékben ellenálló a szúrás okozta testébe bejutó méreganyaggal szemben, viszont mivel nem akar kockáztatni a zsákmány elfogyasztása előtt, keresve valami kemény felületet ésnagyon pontos mozdulatokkal a kemény felülethez ütögeti, dörzsöli a rovar potrohát, hogy a fullánkját és méregmirigyét eltávolitsa.

Egyre közelebb az emberhez

Néhány évtizeddel ezelőtt elsősorban a nagyobb folyók partfalaiban költött. Újabban a lakott területeken is megtelepedett, néhány gyurgyalagpár például meszesgödrök vagy pincének kiásott mélyedések falában, enyhe lejtésű pusztagyepeken, útpadkában fészkel.

A költési idő

Ez a folyamat májusban kezdődik és júliusig tart, ebből a kotlási idő 20-22 nap. Náluk a szülők felváltva kotlanak, értelemszerüen a hím kevesebb időt tőlt a fészekben. A tojó 5-6 gömbalaku tojást rak le. Ez a szám a tojások száma nagyban függ a táplálék mennyiségétől. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy.

Kikeléskor csupaszok, bőrük rózsaszín. A fiókák csőre szürke, sárga peremmel. A szülők 20-30 napig etetik őket a fészekben, majd még egy darabig a kirepülés után is. Sokszor a homokkitermelés teremti meg számára az alkalmas fészkelőhelyeket. Másrészt a költési időben végzett homokbányászat gyakran elpusztítja a tojásokat. Általános költési idő: 20-22 nap.

A gondos szülő

A május közepén lerakott tojásokon 20-22 napig kotlanak felváltva a szülők, de a hím kevesebbet ül a tojásokon. A fiókák táplálásában is közösen vesznek részt, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek. Idén a változékony tavaszi időjárás miatt, hasonlóan a többi madárfajhoz, pár héttel elcsúsztak ezek a költési időszakok.