Kakukk

A közönséges kakukk nem alkot párzó párokat, és mindkét nem több partnerrel is párzik a párzási időszakban (áprilistól szeptemberig). A kakukk csak a költési időszakban énekel. A hím kakukkok folyamatosan hívogatnak, szárnyaikat kinyitják, farkukat legyezik és fejüket billegetik. A nőstények bömbölő hangokat adnak ki. A kakukkoknak évente csak egy költési időszakuk van.

A kakukkfélék családja a közös nevet és a nemzetségnevet a kakukk hím kakukk hívására vonatkozó onomatopoiával kapta. Világszerte négy alfaj létezik

Leírás

A kakukk teljes testhossza 32-34 centiméter hosszú, a farka 13-15 centiméter, szárnyfesztávolsága 55-60 centiméter. Rövid lábai, szürlűkés teste, hosszu, karcsu farka van. Szabályos szárnycsapásai vannak. Van egy rozsdás színmorfózis, amely alkalmanként a felnőtt nőstényeknél, de gyakrabban a fiatal egyedeknél fordul elő.

Palaszürke a kifejlett hím, jóval a madár mellkasán lefelé húzódik a szürkr torok, a barázdás résztől éles elhatárolódással. A lábak, a csőr töve, az orbit gyűrű és az írisz sárga.

A tojók szűrke színüek, a szürke kifejlett nőstények barázdált és nyaki oldala rózsaszínes háttérrel rendelkezik és olykor rozsdafoltok vannak a fedötollakon és a másodlagos tollak külső részén. A vöröses színű kifejlett nőstények felső része vörösesbarna, sötétszürke vagy fekete sávokkal. Ezek keskenyebbek, mint arozsdabarna sávok, nem úgy mint a fiatal madarakkal amelyek rozsdabarnák, itt a sávok szélesebbek. A felső része ezeknek a madaraknak erősen sávos egyes tollazatot krémfehérrel szegélyezett. A szárnyfedők és a felső szárnyfedők fehéres szélei mindegyiken fehéres színűek.

A második szárnyfedőkön és a felső szárnyfedőkön gesztenyebarna sávok vagy foltok vannak. Tavasszal az előző évben kikelt madaraknál előfordulhat, hogy a második szárny és a szárnyfedők némileg sávosak maradnak. Azonositó jegyei a fiatal kakukkoknak a fehér tarkófolt és az ugyancsak fehér tollszegély.

Évente kétszer vedlenek, nyáron csak részlegesen, télen viszont teljes vedlésen megy át. A hímek súlya körülbelül 130 gramm, a nőstényeké 110 gramm. Nagy a hasonlóság közteés a keleti kakukk között, annyi a különbség, hogy a keleti kakukknak rövidebb a szárnya.

Táplálkozása

Főként rovarokkal, különösen nagy testű hernyókkal táplálkozik. Költési időben magányos madár, de a telelőhelyeken állítólag olykor csapatokban figyelhető meg.

Elterjedés és élőhely

A nyílt területek madara, igen szlűéleskörben elterjedt nyári madarunk. Télen Afrikában telel. Áprilisbsn megérkeznek Európába és itt maradnak szeptemberig akkor útra kelnek. A kakukk vándorként előfordult, Barbadoson, az Egyesült Államokban, Grönlandon, a Feröer-szigeteken, Izland, Indonézia, Palau, a Seychelle-szigeteken,

Szaporodása

Május, június között van a kőltési ideje. Csúnyán hangzik, de úgy mondják fészekpsrszits madár mintegy 9-25 fészket is meglátogat, melyekbe egy-egy tojást rak.

A legkedveltebb gazdamadara a nádirigó, a réti pinty, aaz erdei szűrke begy, ezenkívül még számos msdár fészkébe is rak tojásokat. Az ő fiókai 12 nap után kikelnek,

általában a gazdamadár fiókái előtt.

A kakukk különleges képessége, hogy a kiszemelt nevelőszülők fészkébe olyan tojást rak, melynek színezete hasonlít a már fészekben lévőkhöz. A gazdamadár tojásfelismerő képessége nem mindig jó, s ha lerakott kakukktojás a fészekben marad, jó eséllyel a kikelő fióka megfelelő gondoskodást kap.

Akkor rakja tojásait a kiszemelt fészekbe, amikor annak gazdája még nem kotlik, nincs tőbb 1-3 tojásnál több a fészekben. A fészekből kivesz egy, két tojást és az övet leteszi. Megfigyelések során rájöttek, hogy ezeket a kivett tojásokat lenyeli. tojásait május elején és június elején rakja, kétnaponta kb. 10-10 darabot.

A szomoru az, hogy a kikelt kakukk fióka kilöki a többi tojást a fészekból, sajnos még akár az akkor kikelt mostoháit is, így a mostohaszülők egykeként nevelik öt fel.

Ezek a kis kakukkok 19-24 nap után repülnek ki, viszont csak 50 nap után lesznek önállóak, és addig a nevelő madár szülők táplálják öt.