A hóbagoly

A legnagyobb bagolyfajok közé tartozó a hóbagoly, nagyrészt fehér tollazattal. A hímek fehérebb színüek, a nőstényeken sötétbarna foltok vannak.

A nőstényhez hasonlóan a fiatal himek is sötét jegyekkel rendelkeznek egészen az ivaréretség eléréséig, ekkor a felnőtt hímekhez hasonlóan fehérebbé válnak.

A legmegbízhatóbb módszer a hóbagoly korának és nemének meghatározására a szárnyon lévő jegyek összetétele, bár nem egészében megbízható.

Megjelenési területén belül gyakran vándorol, csak ott fészkel és kőlt ahol elegendő táplálékot talál. Egy adott területen a fő táplálék állatainak a lemmingek mennyiségének megfelelően fordul elő. Nem vonul állandóan, de ha nagyobb havazások vannak és hidegebb van, vagy ha a lemmingek nincsenek táplálékként akkor délre vándorolnak.

A még nem párt alkotó fiatalabb madarak igencsak kóborló természetüek. Időnként előfordulhatnak kóborló egyedei Oroszország középső részén, Közép-Ázsiában, Mandzsúriában vagy az Amerikai Egyesült Államok északi tagállamaiban is. Néha egy-egy egyed Közép-Európában is feltűnik, de sosem maradnak tartósan ennyire délre a költőterületektől. Gyér növényzetű, nyílt területeken, tundrán, füves, lápos területeken fordul elő, az erdős élőhelyeket többnyire elkerüli.

Megjelenése

Nem sokkal kisebb az uhu (Bubo bubo) nagyságátol. A kifejlett egyedek testhossza 52–70 centiméter, szárnyfesztávolsága 126–145 centiméter. A tojó egy ötödével nagyobb, mint a hím. A hím egyedek 52–64 centiméter hosszúak, míg a tojók 60–70 centiméteresek is lehetnek. A testtömeg alakulása is hasonló a két ivarnál. A kifejlett hóbaglyok tömege 0,7–3 kilogramm közötti. A kisebb testű hímek tömege 0,7–2,5 kilogramm, míg a testesebb tojók 0,8–3 kilogramm tömegűek.

Majdnek fehérnek mondható a hím tollazata, míg a tojó fehér tollazatán sötét mintázat van ami nagyon jó célt szólgál a kőltés ideje alatt. A fiatal fiókák szűrke színü tollazattal rendelkeznek.

Mivel minden bagolyfaj feje kerek , így a hobagolynak is kerek a feje. Apró pehelytollak takarják fekete csőrének tövét. Sárga szemei vannak.

Sűrű fehér toll boritja a lábait végig a lábujjakig. A havon ülve ez a tollazat védi lábait a hideggel szemben.

Életmódja

Mivel éjszakai ragadozó főképp szürkületkor, de előfordul, hogy nappal is vadászik. Leginkább magányosan élnek. A tojásrakás és költés ideje alatt igencsak védik a területüket, a himek felveszik a fenyegető testtartást és hangjelzéssel védelmezik a konkurenciával szemben.

A kijelölt hely nagysága a megtalálható táplálék mennyiségétől függ. Nagy részben kőltöző madár, télen délebbre megy az északi területekről. A territórium nagysága a területen fellelhető táplálékmennyiségtől függ. A hóbagoly elterjedési területének nagy részén költözőmadár, télen a hideg északi időjárás esetén délebbre kőltözik.

Ellenségei a rókák, szürke farkasok és a nagy termetű ragadozómadarak.

Táplálkozás

Mivel ragadozó, elsősorban kis termetű rágcsálók (például lemmingek, egerek, patkányok, mókusok és egyebek) alkotják, de elkapja a nagyobb termetű nyulakat is.

Nem lehetnek biztonságban a nála kisebb madarak sem, ugyanis a fácánokat, alpesi hófajdokat, récéket, ludakat, sirályokat és énekesmadarakat is elfogyasztja.

Különösen lemmingeket esznek, és időnként a tundrán ezeknek a madaraknak ez lehet az egyetlen táplálékuk.

Van rá példa, hogy halakat is zsákmányol, de nem finnyás és a dögöket sem veti meg. Amikor vadászik a nyílt terület legmagasabb fokát megkeresve várakozik a prédára. Igazából az egész vadászterületet belátja egy helyben ülve, ugyanis fejét 270°-ban képes körbefordítani. Nagyméretü, hengeres köpet formájában vissza öklendezi a nem emészthető csontokat, szőrt, tollazatot.

Előfordul, hogy áttérnek a mormotákra, a vízi madarakra. Repülés közben is elkapják a kismadarakar, hiszen az egyik legmozgékonyabb bagoly.

Mind a költő-, mind a telelőhelyükön széles skálán mozoghat a táplálékuk, rágcsálók, nyulak, mókusok, menyétek, gázlómadarak, tengeri madarak, kacsák, gémek és ludak is szerepelhetnek a táplálékukban.

Fészekrakás

A hím választja ki a területet és a nőstény a fészek helyét a területen belül. Közvetlenül a tundrán fészkelnek. Azokat az emelkedőket kedvelik amelyek enyhék és a szél is jól járja, amelyek szárazak és a havat elfújja a szél róla.

A nőstény fészek épités körben amely a csupasz főldön van, egy sekély üreget kapar és testét belenyomva a mélyedésbe tovább alakitja. Ez néhány napoi tart, és a baglyok akár több éven át is újrahasznositják a szészket.

A fészekalj mérete: 3-11 tojás

A fészekaljak száma: 1 fészekalj

Tojás hossza: 5,7 cm (2,2 in)

Tojás szélessége: 4,5 cm (1,8 in)

Inkubációs időszak: 32 nap

Fészekrakási időszak: 18-25 nap

Tojás leírása: Fehér.

Kikelési állapot: Nedves és vak (a szemek általában az 5. napra kinyílnak); órákon belül a hóbagoly kikel egy kis fehér, pehelytollas, pehelyszerű tollgombolyag.