, 2023/1/13
A közönséges fülemüle (Luscinia megarhynchos) egy kisméretű járókelő madár, amely leginkább erőteljes és gyönyörű énekéről ismert. Korábban a rigófélék családjába sorolták, de ma már általánosabban az óvilági légykapófélék közé sorolják, és a szárazföldi fajok egy csoportjába tartozik, amelyeket gyakran csicsergőknek neveznek.
A fülemüle valamivel nagyobb, mint a vörösbegy, 15-16,5 cm hosszú. Felül egyszínű barna, kivéve a vöröses farkát. Alul a bundától a fehérig terjedő színű. A nemek hasonlóak. A keleti alfaj és a kaukázusi alfaj (L. m. africana) felső része sápadtabb, és az arcmintázatuk erősebb, beleértve a halvány szuperciliumot is.
A fülemüle énekét a természet egyik legszebb hangjaként jellemezték, amely dalokat, meséket, operákat, könyveket és rengeteg költészetet ihletett.
Elterjedés és élőhely
Vándorló rovarevő faj, amely Európában és a Palearktiszon erdőben és bozótosban költ, és a Szaharától délre fekvő Afrikában telel. Az amerikai kontinensen nem fordul elő. Elterjedése délebbre esik, mint a vele nagyon közeli rokonságban álló rigó-éjmadáré, a Luscinia luscinia. A talajon vagy annak közelében, sűrű növényzetben fészkel. Egy németországi kutatás megállapította, hogy a fülemülék kedvelt költőhelyeit számos földrajzi tényező határozza meg.
Az Egyesült Királyságban, a madár az elterjedési területének északi határán tartózkodik, amely az utóbbi években zsugorodott, így a vörös listára került. Annak ellenére, hogy helyi szinten erőfeszítéseket tettek a madár kedvelt fás és bozótos élőhelyének megőrzésére, 1995 és 2008 között 53 százalékkal csökkent a száma.
A British Trust for Ornithology 2012-ben és 2013-ban végzett felmérése mintegy 3300 territóriumot regisztrált, amelyek többsége néhány délkelet-angliai megyében, nevezetesen Kent, Essex, Suffolk, valamint Kelet- és Nyugat-Sussex megyékben található. Ezzel szemben az európai költőállományt 3,2 és 7 millió pár közé becsülik, ami zöld természetvédelmi státuszt (legkevésbé aggályos) ad neki.
Leírás
Bár ritkán kerülnek szem elé, gyönyörű éneküket hamarosan sokfelé lehet hallani. A legkorábban érkező fülemülékre már április első felében lehet számítani, a többség azonban április végén, május elején érkezik. A hímek a nagy út után nem pihennek sokat, hamar énekelni kezdenek, remélve, hogy hangjukkal meghódíthatnak egy arra repülő tojót.
A hímek nemcsak a tojók meghódítására használják hangjukat, de területük határait is énekükkel jelölik ki. Az egyszínű barna tollazatú fülemüle külsejével egyáltalán nem tartozik a feltűnő madarak közé, énekével annál inkább. Nemcsak gyönyörű, változatos dallamai különlegesek, de az is, hogy még éjfél környékén is hallhatjuk énekét. A fülemülék gazdag repertoárjukat annak köszönhetik, hogy agyuk azon része, amely a változatos dallamok megtanulásáért felelős, más madarakéhoz képest arányaiban nagyobb.
Miután párra találnak, a hímek felhagynak az éjszakai énekléssel, de nappal, hogy területüket védjék, továbbra is énekelnek. A fészket alacsonyra építik, bokrok ágaira vagy a sűrű aljnövényzet által rejtve a talajra. A fészket a tojó építi, a hímek ezt még végigdalolják, de a fiókák etetéséből már ők is kiveszik a részüket. A fülemülék táplálékukat is talajon keresik, rovarokat, apróbb csigákat, férgeket esznek.
A fülemüle hosszú távú vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre húzódó területeken tölti. 2009-ben brit kutatók parányi geolokátorral láttak el fülemüléket. 2010-ben sikerült egy egyedet visszafogni, a parányi műszer adataiból kiderült, hogy a madár Nagy Britanniától 4828km-re a nyugat-afrikai Guinea-ban töltötte a telet. A fülemülék hangja költőket, írókat, zeneszerzőket is megihletett. Händel például orgonaversenyében a kakukkot és a fülemülét is megidézte.
A fülemüle, vagy ahogy az irodalomban előszeretettel emlegetik, a csalogány, több költő – például John Keats, Arany János, Petőfi Sándor, Weöres Sándor és Áprily Lajos – művében is megjelenik. Éjszakai éneke miatt a szerelem és a vágy visszatérő motívuma is.
A fülemülének az egyik első élő rádióközvetítésben is szerepe volt. 1924 májusában Beatrice Harrison csellista esténként kint gyakorolt a kertjében, és felfigyelt arra, hogy egy fülemüle is bekapcsolódik a játékába. Miután ez estéről estére megismétlődött, Harrison úgy gondolta, ezt másnak is hallania kell. Sikerült elintéznie egy élő rádióközvetítést a BBC-nél, így országszerte sokan lehettek fültanúi a különös duettnek. A koncertnek olyan sikere volt, hogy 12 éven keresztül műsoron tartották, Beatrice Harrison az évek alatt 50 ezer rajongói levelet kapott, és ezután már csak Fülemülés Hölgyként emlegették.
Táplálkozása.
A fülemüle szinte kizárólag a talajon mozgó rovarokkal, pókokkal, csigákkal táplálkozik. Tavaszi érkezése után főleg pókokat zsákmányol.
A vágy madara – a fülemüle
“Sokak szerint a fülemüle a legszebben éneklő madár Európában. Egyszer volt szerencsém részt venni egy konferencián, ahol három napig ornitológusokkal laktam együtt. Emlékszem egy estére, amikor a társaság órákon át azon vitázott, vajon a fülemüle éneke a legszebb vagy a barátposzátáé. Lenyűgöző volt. Az a jártasság, az a szenvedély, ami a vitázok minden szavát átjárta. Később én inkább „fülemülepárti” lettem. Ha meghallom az éjjel éneklő fülemülét, felszökik az adrenalin-szintem. Az idén sok a fülemüle és a minap találtam egy könnyen megközelíthető helyen, remekül éneklő hímet.
Gyerekkorom óta vágyam, hogy egyszer felvehessem az énekét. A Zafír-túrán tűnt fel, hogy az új okostelefon értékelhető minőségben veszi fel a madárénekeket, ezért nemrégiben egy éjszakát ezzel a fülemülével töltöttem. Nemcsak gyönyörködtem az énekében, hanem provokáltam is őt kicsit. Ezt láthatjátok-hallhatjátok ezen a videón, a végére pedig egy rövid fülemüle remixet raktam. Fogadjátok szeretettel!.
Miért énekel a fülemüle
Az első hím fülemülék április derekán érkeznek, és azonnal territóriumfoglalásba kezdenek: énekükkel jelölik ki területük határát, és próbálják a zeneértő tojókat elcsábítani. Az éneklés május első felében éri el csúcspontját, utána már a fiókák nevelése foglalja le a hímeket.
Szaporodása
Erdők talajára készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 4–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig ül.
Érdekességek
Mária-képeken és a mennyország ábrázolásain a lélek örök boldogság utáni vágyának megtestesítője. Éjjeli éneke miatt a szerelem és a vágy jelképének is tartják.
Blaha Lujzát gyakran nevezik a nemzet csalogányának.
A horvát 1 kunás érmének a fejoldalán található.
Irodalmi alkotásokban – például Arany János, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiben – jelenik meg ez az énekesmadár. Ilyen Arany János A fülemile című verse, mely egy nevetséges civakodást mutat be.