, 2023/2/10
Tavakban, víztározókban és lassú áramlású vizekben, édes- és brakkvizekben egyaránt megtalálható, néha sós vízben is. Gyakori a nyílt vízben és a búvárkodásban; a vízparton fejét betemetve vagy fűvel táplálkozva is táplálkozik.
A kifejlett példányok könnyen felismerhetők: szürkésfekete testük végig fehér csőrrel és homlokpajzzsal. A nem kifejlett madaraknak tompább a csőrük, mint a tél közepén a felnőtteknek. Ha a szárazföldön jár, figyelje nagy, karmos ujjú lábait.
Megjelenés
A szárcsa egy rövidfarku vízimadár, kerekdekd feje és teste van, valamivel nagyobb a vízityúknál. Nem nehéz felismerni a teljesen fekete tollairól, ami eltér ettől a fehér homlokrajza és a csőre. A vöcskökhöz hasonlóan karéjos lábújjai vannak, amelyek elég hosszúak. Testhossza 36–38 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–80 centiméter, tömege 600–1000 gramm. Szeme világospiros, csőre és homloklemeze vakító fehér.
Sárgás vagy narancsos, hosszú ujjakkal rendelkeznek. Lábaik leginkább úgy néznek ki, mintha tollból lennének, vagy valami extravagáns zoknit húztak volna rá. Ujjaik karélyos szegélyűek, azaz minden percén egy-egy bőrkarély van, mellyel kitűnően úsznak.
Életmód, vonulás
Táplálkozása úszás és sétálás közben történik, főleg növényi eredetü táplálékokat fohyaszt. Néha magányosan élnek, inkább csak kőltéskor vannak párban.
Védik a területüket, helyhez kötöődőek és területfoglaláskor szemtanui lehetünk a harcoknak, amelyek olyanok mint valami bokszmeccs lenne. Ha enyhe a tél áttelelnek, de hidegebb telek esetén elvonúlnak Kötép Kelet Európába.
Költés
Sekélyes vizeket keresnek a fészek helyeként, itt szabadon úszik, vagy rögzitik öket. Fészkük élő növényekből, de elelhaltakat is hasznélnak, amit kibélelnek lágyabb anyagokkal. Máeciuaban megkezdik a tojások lerakását, ami általában 6-10 tojás szokott lenni. Minden évben csak egyszer költenek, ritka hogy második kőltés van.
A kotlási idő 21-24 nap, ekkor kikelnek a fiókák.
Mindkét szülő részt vesz a nevelésükben. A kicsik az első időben fekete színüek, fejük pirosas, ahogy nőnek szűrkés lessz a tollazatuk, ősszel vedlenek és akkor jelenik meg a fehér homlokpajzsuk és a felnőttekre jellemző koromfekete tollruhájuk.
Élőhely
Szinte minden típusú vizes területen előfordulnak (pl. tavak, holtágak, halastavak, delták, stb.), kedvelik a sűrű növényzetet, de kerülik a gyors vízfolyásokat.
Elterjedés
Egész Európában elterjedt, csak az északi részekről hiányzik. Az erős európai populáció, mely több mint 1,3 millió párból áll, nem mutat jelentős változást az utóbbi időben. Habár, 1990-2000 között a legnépesebb populációkkal rendelkező országokban - Oroszországban, Magyarországon és Lengyelországban – kissé csökkent állományuk.