Az eurázsiai szarka vagy közönséges szarka

Gyakori és feltűnő, ez a feltűnő, hosszú farkú varjú rokon, és hangos csicsergése sokfelé ismerős hang. Nyílt és félnyílt területeken a szántóföldektől és nyílt erdőkön át a városokig és kertekig megtalálható, egyesével vagy gyakrabban párban vagy csoportosan. Nagyméretű botfészke gyakran feltűnő magas fán vagy sövényben. Jellegzetes a merészen pettyes tollazat, fehér has, fehér hát és fehér szárnyfoltok jellemzik. A szárnyak jó fényben kékeszöld fényűek.

A fák nélküli vidékeken egyáltalán nem láthatóak a szarkák. Az olyan vidékeket kedvelik, amelyek nyíltak, szórványosan fák találhatóak, erdősavok húzódnak.

Néha nagyobb számban is költenek külvárosi parkokban. Legtöbbjük helyhez kötötten él, fészkelő helyének közelében marad. Svédország, Finnország és Oroszország északabbra eső területeiről időnként az ott élő egyedek délebbre vándorolnak a keményebb telek elől.

Megjelenése

Testhossza 40-45 centiméter, farokhossza körülbelül 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 60 centiméter és testtömege 200-250 gramm.

A hímnek és a tojónak is feketefehér a tollazata, hosszú ék alaku szársza van. A felnőtt hím testhossza 44-46 centiméter, melynek több, mint felét farktollaik hossza teszi ki. Szárnyfesztávolságuk 52-62 centiméter között váltakozik.

Fejük, nyakuk és mellkasi részeik fényes, fekete színű, fémes zöld, vagy lilás árnyalatokkal tarkítva, begyük és vállövi tollazatuk fehér színű, szárnyaik feketék, fémes árnyalatokkal, míg szárnytollaik fehér hálózatot alkotnak a tollak fekete széleivel, melyek leginkább akkor szembetűnőek, ha az állatot repülés közben látjuk. lábaik és csőrük fekete, íriszük sötétbarna színű.

A két nem tollazata hasonló, bár a tojók némileg kisebb testalkatúak. A hím egyedek 210-272 gramm tömegűek, míg a tojók 182-214 gramm tömegűek. A fiatal példányok hasonlóak a felnőtt egyedekhez, de fedőtollaik kevésbé fényesek.

A szarkák alfajai méretben különböznek a névadó alfajtól, valamint abban különböznek még, hogy tollazatuk mennyi fehér színt tartalmaz, valamint abban, hogy milyen fémes árnyalattal bírnak fekete tollaik. A felnőtt egyedek a költési szezon után teljesen levedlik korábbi tollaikat. A repüléshez szükséges tollazat három hónapon belül kicserélődik. A fiatalok a felnőtteket követően egy hónappal kezdenek el vedleni, de ez nem érinti szárnytollaikat és farktollaikat.

A szarka bokrokkal és fákkal tarkított kultúrtájak, facsoportok és bozótosok, parkok lakója. Magányosan vagy párosan él. Táplálkozáskor több madár is összegyűlhet. A szarka mindenevő, a magoktól és rovaroktól kezdve tojásokig, madárfiókákig, dögökig mindent megeszik, néha nagyobb emlősöket tisztít meg az élősködőktől. Időnként előfordul, hogy nála kisebb, de felnőtt madarakat (fekete rigót és egyéb énekesmadarakat) is megöl és elfogyaszt.

Táplálkozás

Megfelelő táplálék számukra amit a megművelt főldek adnak nekik. Nem vállogat fogyaszt úgy állati, mint növényi táplálékot is. Jöhetnek az étlapra a csigák, férgrk, bogarak, úgyan így a bogyók, magvak, makk is kedvenc eledelük.

Ügyesen elkapja az egereket is, de van ennél még a zsákmányai között nagyobb mennyiségben tojás, de még a madárfiókakat is zsákmányolja. A kisebb vad állományok rettegnek is a fészekrakó szarkától. Mint minden evő a hulladékot és még a dögöket is elgogyasztja.

Szaporodása

Állandó kapcsolatban él. December elején már látható az első násztevékenység. A magas fákon, sűrü bozótosban, akár épületek tetejénis szokott fészkelni.

Gömb alakú hatalmas fészket rák, ami zárt bejárata az oldalán van. A fészek alját agyaggal tapassza be így több éven át használhatja tartóssága miatt.

Egy éves korában eléri az ivarérettséget. A szülők élethosszig tartó monogám párkapcsolatban él, enyhébb teleken kitart a költőterületén.

Áprilistől júniusig tart a párzási idő. Évente átlagban egyszer költ, de ha elpusztulna a fészek ujabbat rak. A fészekalj általában 5-7 halványkék vagy zöld, barna pettyes tojásból áll.

A szarkafészek nagy, fedett építmény, amely gallyakból készül és agyaggal vagy trágyával van kitapasztva. Vékony gabonaszár, fű vagy szőr béleli, ez utóbbit a szarka időnként élő állatokból tépi ki. Ha most kell fészket késziteni a szülők márciusban kora reggel elkezdi a fészek épitését. Vannak párok amelyek még autópálya melletti bokrokban is költenek.

A tojásokat egyedül a tojó költi ki, de a hím eközben eteti a tojót. A költés 17-18 napig tart. A fiatal madarak 3-4 hetesen repülnek ki. A szarka hűséges a költőhelyéhez, és télen is őrzi territóriumát. Ősszel és télen, az alacsonyabb fűzfákon, nyárfákon éjszakázik, sok másik fajtársa társaságában. Röpte rendszertelen és nehézkes.

Intelligenciája

A legintelligensebb állatok között tartják számon, én-tudattal rendelkezik, a madarak közül egyedüliként felismeri önmagát a tükörben. Kognitív képességeit annak a bizonyítékának tartják, hogy az intelligencia kifejlődése a varjúfélék és a főemlősök esetében független folyamat. A szarka képes eszközöket használni, élelmiszert tárolni, szenzoros emlékezettel rendelkezik, saját tapasztalatai alapján képes fajtársai viselkedését előrelátni.

Az eleséget megfelelő méretű adagokra osztja annak függvényében, hogy hány és mekkora fiókái vannak. Fogságban tartott egyedek utánozzák az emberi hangot, fészkük tisztításához eszközöket vesznek igénybe. Vadon csapatba szerveződnek, és komplex stratégiákat alkalmaznak mikor más madarakra vadásznak vagy ha ragadozóval kerülnek szembe.