Az ökörszem

Ebből a családból ez az ökörszem, amelyik Észak és DÉL-Amerikán kivül más helywkwn is megtelálható. Mindössze 9-10 centiméter, szárnyfesztávolsága 13-17 centiméter, súlya 7-12 gramm. Felfelé tartott rövid farka van, tollazata fahéjbarna színü. Az ökörszem nindenütt megtalálható, kivéve Skandinávia északi részén.

Jegyei

Nagyon rövid farka van, amelyet gyakran felegyenesedve tart, rövid nyaka és viszonylag hosszú, vékony csőre. Felül rozsdabarna, alul halványabb bordóbarna színű, és krémszínű bordó szürkehártya van rajta. A nemek egyformák.

Télen a hegyes vidékekről alacsonyabb területekre kóborol. Magyarországon nádasokban, bokros árokpartokon láthatóak,de kertekben is szivesen tartózkodnak.

Rövidtávú vonuló. Talajon és ahhoz közeli növényekeken ejti a zsákmányait, amelyek rovarok és pókok. Télen fűmagvakat keres ami ugyancsak egyik tápláléka.

Az ökörszem legtöbbször csüngő gyökérzet közé, ritkábban sűrű bokorba, rőzsecsomóba, folyondárba és fák oldalsarjai közé építi fészkét.

A hím épiti a zárt, ovális, esetenként gömb formáju fészkét, többnyure lehullott faleveleket használ, de néha páfrányt és más növényi hulladékot használ. Ezt a fészket

leginkább mohával, esetenként szőrrel, tollaakkal teszi puhábbá. Egyes részeken a hím 2-3 fészket is szokott rakni, aztán a tojó kiválaszt egyet ezek közül és abba lerakja a tojásokat.

Ez érdekes

Inkább egér, mint madár

Érthető módon madárként gondolunk rá, pedig viselkedését megnézve a növénxzetben bujkáló egérhez hasonlit. Mivek rövid szárnyai vannak ezért nem tud folyamatikusan repülni, ezért inkább az aljnövényzetben ugrál a növények száráról, egyikről a másikra, ágról ágra. A mozgási területén az aljzatok közötti távolságot a legrövidebb úton, leggyakrabban térdmagasságban vagy még annál is alacsonyabban repülve teszi meg. Ez erőfeszítés számára, hiszen pár méternél nagyobb távot csak erőből tud megtenni.

Fészkelőhelye

Költőhelynek a dús aljnövényzetü erdőket, folyó partokat amelyek fákkal vannak szegélyezve, patakokat választanak. Azok amelyek hegyvidéken élnek inkább a szakadékos, vízmosásos erdőkbenkeresnek fészkelőhelyet. Fontos, hogy a közelben víz legyen.

Szaporodása

A két költés április és augusztus közé tehető, de az évenkénti költés változó, az első nagyrészben , ha kedvező az időjárás az első leggyakrabban májusban van, de ez csúszhat akár júniusra is.

A fészkéna bejárati nyílás a felső harmadban, néha középen van. Alatta keresztben, vékony ágacskákból „kapaszkodót” épít a fészek oldalába, amelyen a fiókák etetésekor könnyebben tud megkapaszkodni. Leggyakrabban alacsonyan helyezkednek el a fészkek, de arra is van példa, hogy 6 méter magasan is költenek.

A tojó naponként rakja le 6-7 tojásból álló fészekalját.

A kotlási idő 14-16 nap, a tojó egyedül üli a tojásokat. A fiókák szintén 14-16 nap alatt nőnek fel és hagyják el a fészket. A ökörszem tojó és a hím egyaránt részt vesz a fiókák etetésében, aminek gyakorisága a fiókák korától függ. A tollas fiókákat 4-6 perces időközönként etetik. Kirepülés után egy ideig még etetik őket, majd elhagyják a költőterületet és kóborolnak.

Táplálkozása

Az ökörszem táplálékát apróbb rovarok (szúnyogok és lepkék hernyói, rovarpeték és lárvák) képezik. Ezeket egér módjára, gyorsan bujkálva, keresi a legsűrűbb helyeken, gyökerek, indák, farakások és rőzsecsomók között. Télen apróbb fűmagvakat is fogyaszt. Vásárhelyi megfigyelte, hogy egy széncinegepárnak segítettek az etetésben, és egy nap alatt 342 alkalommal etették a cinegefiókákat.