Csóka

Társas és zajos madárnak könyvelték el a csókát. Csapatukban meghatározott ranglétra van. A tarkója szűrke színü a többi tollazata fekete. A szivárványhártyája világosszűrke. A ritkás erdők és tengerparti sziklák az élőhelyeik, viszont könnyen alkalmazkodnak a városi élethez, farmokhoz is. Úgy is mondhatjuk, hogy mindenevők, és minden alkalmat megfog a táplálék megszerzésére.

Megjelenése

A csóka a második legkisebb madárként van elkönyveleve, teste 34-39 centiméteres hosszú, szárny fesztávolsága 34–39 centiméter, a legkisebb a közeli rokona, az örvös csóka 32 centiméteres testhosszúsággal.

Legnagyobb része fényesen fekete a tollazatának, lilás a mondeluls és a spermologus esetében. illetve kékes árnyalatú fejtetővel, azaz koronával, homlokkal és másodlagos tollakkal.

Az elsődleges tollak. a torok és a farktollak zőldeskéken fénylenek. alfajoktól függően a pofa oldala, tarkó, és nyak oldala a vilásosszűrke és az ezüstszűrke között változik. Viszont palaszűrke a begye és a hasi oldala. Pufók csőre és lábai fekete színüek. Csőre a fejhossz 75%-a csőr nélkül. A csőrkávákat keményebb, szőrzethez hasonló tollsörték boritják.

A fiókák írisze világoskék színü, majd barnára vált és egyévesen kezd ezüstössé válni,a felnőtteké pedig szűrkés, ezüstös fehér. A hím és a tojó ugyan úgy néz ki nincs különbség köztük. A különbséget a hímeknél a fejtetőn és a tarkón levő tollak képezik, melyek az idő haladtával, főleg a vedlés közeledtekor kopottá válnak.

Június és szeptember között relyes vedlésen megy ketesztül. Vedlés után élénkebb lessz a fejtetőlilás átnyalata.

A fiatal egyedeknél nem annyira élénkek a toll színei, mint a felnőtteknél. Elmosódott a határ a sötét és világos testrészeknél. Fejük cak barnás fekete, ami halvány zőldes árnyalatu. tollak töve barna színü, Faroktollaik vékonyabbak és zőldes színüek. Nagyon jól repülnek, manővereciz, bukfencezik, de siklis is.

A kísérletek azt mutatták, hogy másodpercenként 6-11 métert tud siklani és a sebességnövekedésével a szárnyfesztávolság csökken, azaz a csóka összébb húzza szárnyait. A talajon felmagasodó testtartása van. Rövid lábai miatt kénytelen gyorsabban járni. Táplálkozás közben fejét lefelé vagy vízszintesen tartja.

Fészkelőhelye

Az itthoni állományban nagy része növekedett viszonyok között fészkelnek ilyen helyek a templomok totnyai, kémények, padlások, akár üregekben, parkokban a fák oduiban. Jóval kevesebben a nemlakott területeken gazdasági területek mellett, főleg magasan sziklák repedéseiben, párkányain. Faodvakban amelyek természetesen alakultak ki vagy a fekete harkály készitette. Megtalálják a vetési varjak és gémek elhagyatott fészkeit.

Szaporodása

Csak egyszer kőlt egy évben, néha már áprilisban üll a tojásokon, de magyrészt május vége felé lessz teljes a fészekalja. Ha elpusztulnak a tojások van rá példa, hogy pótköltés történik. Szeret csoportosan fészkelni, kedveli a vetési varjak tátsaságát és az elvadult házigalambokat is. Közösen épitik a párok a fészket, amely vékony galyakból készül, kibélelik rostokkal, puha novényekkel és papírdarabokat is hordanak bele.

Általában a fészekalja 4-5 tojás, de lehet kevesebb is vagy épp több akár hat is. A tójó ahogy lerakja az első tojást el kezd kotlani. Ilyenkor a hím látja el élelemmel és eteti. 17-18 nap a kotlási idő. Mivel az első tojás után már kotlik a tojó így van korkülönbség a fiókák között, amikor az utolsó kikelt lehet, hogy az elsőn megjelennek már az evező tollak. Érdekes lehet.

Figyelmesnek kell lenniük a szölőknek, mert az idősebbek elnyomják a piciket és így sok esetbben elpusztulnak azok. A hím gondoskodik az eleségről a tojó eteti őket. közös a gondoskodás. A kicsik 30-34 napos korukig fészeklakók. Aztán még egy ideig a szülők etetik és megtanitják a táplálék megszerzésére.

Táplálkozása

Hasonlóan a hozzá hasonlókhoz a csóka is a megmüvelt területeken találja meg táplálékát. Talajfelszínen élő rovarokat zsákmányol, apró csigákat, földigilisztákat, mezeipockot is fogyaszt. A megtermelt magvak búza, napraforgó, kukorica fontos része a táplálékuknak. Ha eljön az ideje az érett gyümölcsöket is rendesen elkezdik dézsmálni. Azok a példányok amelyek a városokban élnek elsajátitják a madáretetők fosztogatását, fontos táplálék állomása lehetnek a parkok, a hulladékok, és rengeteg elhullot, elszört magvat is találhatnak.

A táplálék megszerzéséhez más, más módszereket használ. Például meglátja az állati ürölék mellett röpködni a legyeket, itt zuhanó repülést alkalmaz, vagy üldöző repülést. Nagyon ügyesen oldja meg a főldi giliszták megszerzését, nem ő ássa ki őket, hanem követi a szántó ekéket és azok főldből kigorgatják a golisztákat éa ezeket szépen felszedegeti.

Nagyon hasznos tud lenni, van, hogy a bírkák vagy más legelő állatok hátán "utazik" menet közben kiszedi belőlük a kullancsokat, ámbár ekkor az állatokról szőrszálakat, gyapjut is gyűjt amit felhasznál a fészekrakáshoz.

Röptükben elkapja a hangya király és királynőket. Jellemző rá, hogy sok időt tőlt azzal, hogy csórével köveket és más tárgyakat forgat fel így is táplálékot szerezve.

Mivel egyenes és lefelé görbülő csőre van és binokuláris látása van ezek segítik ezt a táplálék szerzési módszert.

Társasági élet

Ha a csóka a csőrét feltartja és megbillenzi a testét eközben lesimizja tollait, jelentheti mind a megbékélést és az öntudatosságot. Így viselkedik a csóka amikor a már táplálkozó társai közé belép. A csőr lefelé tartása egy másik gyakran használt túlzó viselkedés. Leeresztett csőrrel áll, felemeli a fejét, felállitja a tarkótollakat, egy kissé a szárnyit is felemeli,

Gyakran alkalmazzák ezt a testtartást amit addig használ amig valamelyik vissza nem lép, ha ez nem történik meg jöhet a harc. A fenyegető testtartás során a madár vízszintesen tartja a testét és a fejét előre szegezi. Ezt még überelni tudja azzal, hogy tollait felborzolja, szárnyát és farkát is felemeli, Leginkább ezt fészkeléskor, tojásrakáskor láthatjuk.

Amikor védekezik leszegi a fejét és a csőrét is és szétterjeszti a farkát és felborzolja a tollait. Más madarak kiszoritáskor vissza vonulnak, hogy ne legyen harc, A csóka mikor harcolni kezd előretolja a lábait és az ellenféllel közösen lábaikkal kezdenek bírkózni, közben jó csipegetik egymást, a többiek ez idő alatt hangosan kiabálnak.

Ha a tollászkodáshoz kér segitséget, akkor a csóka felborzolja a fejtollait és felfedik tarkójukat, így kérik a társaik segitségét. Egymás fejét és nyakát tisztogatják.

Kőltő párok között zajlik ez amit társtollászkodásnak neveznek.