Fakopáncs

Az elterjedési területe szinte minden részén mérete, fekete-fehér tollazata jellemző. Előfordulási területei majdnem minden erdőben, kertekben, parkokban és még szántóföldeken ahol elszórtan nagyobb fák vannak ott is megtalálhatóak. Leginkább a fa törzsein vagy nagyobb ágakon táplálkozik. De az etetőket is meg meg látogatja. Gyakran dobol, gyakran rövid, gyors sorozatot ad, amely gyorsan elhalkul.

Megjelenése

Testhossza 22–23 centiméter, szárnyának fesztávolsága 34–39 centiméter, testtömege 70–100 gramm. Feje teteje, nyaka és háta fekete: a fekete bajuszsávot fekete sáv köti össze a tarkóval. Ez a fekete keret fehér sapkát zár közre, és ez megkülönbözteti minden egyéb európai harkálytól. A két látható szélső faroktolla fehér, fekete pettyekkel vagy sávokkal. Feje teteje, nyaka és háta fekete: a fekete bajuszsávot fekete sáv köti össze a tarkóval. Ez a fekete keret fehér sapkát zár közre, és ez megkülönbözteti minden egyéb európai harkálytól.

Élőhelye

Szinte mindenhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas fát talál. Mindegy, hogy lombhullató vagy örökzőld az erdő mindenhol megjelennek. Élőhelyként választhatják akár a gyümölcsösöket, parkokat, kerteket lényeg, hogy megfelelőnek találják. Állandó madarunk egész évbenmegtalálhatjuk öket, de jelentősebb része sajnos rákényszerül a kőltözésre, amikor az északabbi vidékeken a kevesebb fenyőmag miatt táplálékhiány mutatkozik.

A magasabb vidékeken élők telente alább költöznek. vannak fiatalok akiknek szintén el kell hagyniuk az élőhelyüket, mivel nincs elegendő táplálék ott. Több kilómétert is megtesznek az új élőhelyük megtalálásához.

Szaporodása

Minden évben egyszer költ, kivéve mikor pótköltésre van szükség. A hím a területén belül több fészket is rak és végül kiválasztja a legalkalmasabbat amit végül elfoglalnak. Leggyakrabban évente új odut készit vagy befejezi az előzőleg megkezdett odut. Általában az odu a főldtől 1-3 méter, 20-25 cm mélységü, az alja kiöblösödik. A bejárata kb. 45 cm széles.

Amikor itt a nászidőszak a hím jellegzetes dobolásba kezd a korhadt fákon. Az odu alján faforgács van és erre rak a tojó 4-6 tojását. Amikor lerakta az összes tojást akkor kezdődik meg a kotlás. Mindkét szülő űll a tojásokon, a kotlási idő 14-16 napig tart. Amikor már tollasodnak a sziókak a szűk oduban eléggé nehézkesen férnrk el. A szülők etetéskor nem bujnak be az oduba, hanek aki a legmagasabban kapaszkodik annak adják be a táplálékot. Ebből adódóan nagy harcok vannak a fiókák között a kedvező hely miatt.

Kikelé után a harmadik héten érik el a képeddéget a repülésre. Többnyire június közepén a kirepülés után sokszor hosszabb ideig is együtt marad a kiscsalád.

Táplálkozása

A fákba jukakat vájnak az erős csőrükkel és a kéreg alatt meghúzódó hernyókat keresi, majd ragadós nyelvével kiszedi a zsákmányt. Végig pásztázza a fa törzsét és onnan is összegyüjti a bogarakat, szivesen fogyaszt gyümölcsöket is. Van, hogy gyűrű alakban is váj jukakat a fa törzsébe és lenyalogatja a kicsorduló nedvet.

Sajnos az énekes madarakra veszélyt jelent, mert feltöri a fészekodvaikat megeszi a tojásokat és dajnos a fiókakat is.

A nagy fakopáncs fiókáit kizárólag rovarokkal eteti. Az öreg madarak táplálékának zöme is rovar, amelyet a fák kérge, korhadék alól zsákmányol. A fák belsejében levő rovarokhoz tölcsér alakú lyukat vág. Különösen a téli időszakban kedvelt táplálékai a csonthéjas gyümölcsök, a makk és egyéb termések. Ezeket ágvillába szorítva töri fel és belsejüket fogyasztja. Rájár a téli etetőkre is, és szívesen eszi a napraforgómagot. Egyes helyeken a fából készült üdülő- és hétvégi házak külső borítását táplálék keresése közben megbontja. Alkalmanként a tölgyfa-gubacsot is felbontja.