Verebek

Ha etessük a madarakat télen rengeteg fajjal találkozunk. Sajnos nagyon félreértett madarak a verebek. Jó lenne megismerni öket és olyan szeretettel bánni velük, mint a többi madárfajjal. Hazánk két őshonos és állandó vendége a házi veréb és a mezei veréb. Kicsike énekesmadaraink teshossza 12-15 cm, szárnyfesztávolságuk 21-26 cm, testtömegük 25-40 g közötti. A barna, szűrke és ffekete sokféle árnyalata adja meg a tollazata színét.

Házi veréb

Leírás

A hím házi veréb barna hátán fekete csíkok vannak. A korona teteje szürke, de a korona és a tarkó oldala gesztenyevörös. Az áll, a torok és a mell felső része fekete, az orcák pedig fehérek. A nőstények és a fiatal egyedek kevésbé színesek. Koronájuk szürkésbarna, szemük világosbarna vagy bivalybarna csíkozású. A torok, a mell és a has szürkésbarna és csíkozatlan.

Megtelepedik városi és vidéki környezetben is, hiszen nagy mértékben kapcsolódik az emberi környezethez, Sok különböző helyen, éghajlaton képes megmeradni, viszomt kerüli az erdőket, pusztákat vagy sivatagokat. Leginkább gabonák és fúfélék magjaival táplálkozik, de rovarokat is fogyaszt, akár más táplálékot is.

Távol kell tartania magát az ellenségeitől, mint a macska, a héja, a bagpoly és még sok másragadozó madárfajtól

Megjelenése

A hím

Hossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-26 centiméter, testtömege 24-38 gramm. A fej eleje és fejtető köözepe barnásszürke, a szemtől kezdődő s a halántékon keresztül a tarkóig húzódó széles sáv szürke, a szemtől kezdődő s a halántékon keresztül a tarkóig húzódó széles sáv szürke.részei fehérek, az oldalak felé hamu szürkések. Sötétbarna a farktolla, szemei barnák, télen szürke máe időszakban fekete, lábai sárgásbarnák.

Széles melkasu, kerekden nagy fejü igen tömzsi madár. Kúp alaku vstag csőre van, ennek hossza 1,1-1,5 centiméter és erős felépítésű, alkalmazkodik a magvak fogyasztásához.

Farka 5,2-6,5 centiméter hosszú. Szárnyhúrja 6,7-8,9 centiméter, míg lábai 1,6-2,5 centiméteresek. Testtömege 24-39,5 gramm. A tojó kicsivel kisebb nála.

A fiatalabb egyedek kisebbek, míg a hímek nagyobbak telente, ugyanakkor a tojók nyáron a költési időszakban nagyobbak.

Életmódja

Leginkább magokkal táplálkozik, vannak elméletek miszerint a gabonatermelés terjedésével jutottak el nyugatra és északra, viszont önző fajként báemit megeszik.

Kicsinyeinek táplálékként különböző gerincteleneket hord mivel ezek magas fehéjjével rendelkeznek, Azok a fajok amelyek Európában élnek nem vonulnek, a keleti alfajok egy része igen.

Eléggé monogám faj, bár szociális marad a költés idején. Mindkét szülő kiveszi részét úgy a fészekrakásban, mint a nevelésben, gondozásban. Különböző üregeket keres a fészekrakáshoz, viszont faodvaba és még gólyafészkekbe is költ. Mivel jól viseli az emberek társaságát valószínü ennek köszönheti a széles körü elterjedését.

Viselkedése

Szereti a társaságot, társaságban táplálkozik, ha lehetságes, és még más madárfajokkal is gyakran egy közösségben él. Szeret csapatosan aludni, csoportokban épit,

szeret együtt fűrdeni a porban vízben. Egymást hivogatják a bokrokban egy közös énekléssel. Leginkább a főldön táplálkozik kivéve amikor csoportokat alkotban űk és a bozótokban és a fákon.

A nőstény a domináns egyed a táplálkozási helyen és fészkeknél, mindegy, hogy kisebbek. Amikor eljön a szaporodás ideje, még dominánsabbakká válnak és ilyenkor a tojók megvivnak a hímekért.

A csőrüket befúrják a lapockájukat fedő tollak közé mikor alszanak. Amikor nincs szaporodási idő gyakran sokszor közös alvóhelyet hasznélnak a bokrokban.

Alváshoz készülődve és alváshoz letelepedve többet csiripelnek esténként, mint akkor, amikor elhagyják a pihenőhelyüket reggel. Van olyan gyülekező hely, amely elkülönül alvóhelyüktől, ezt támadásra való felkészüléskor használnak.

Szaporodása

A párosodási idő alatt észlelhető, hogy ugyanazon tojónak több hím is próbál udvarolni, de a tojó elzavarja őket. A házi verébb állandó házasságban él. Házaknál, kertekben, faodvakban fészkel, évenként 3-szor is költ. A fészek szálmából készül, valamint rongyokat és tollakat is használ. A tojások piszkosfehér színüek,

hamuszürke pontokkal, foltokkal. Általában 5-6 tojást rak le.

13-14 nap alatt kelnek ki a kiókák és utána 16-18 nap múlva már el is hagyják a fészket. Ahogy kikeltek a fiókák a szaporodási időszakban képesek azon nyomban ismételten párosodni. A költési szezon közeledtével a felszabadult hozmonoknak köszönhetően szaporítószerveik megduzzadnak és ekkor a hímek elkezdik hívójeleiket énekelni a közelben. A párzás és a tojásrakás időpontja váltakozik, mert a tojások kifejlődéséhez és a fiókák felneveléséhez megfelelő mennyiségű rovarra van szükség.

A hímek a költési időszak kezdete előtt felkeresik a költőhelyeket és sűrűn hallatják innen hívójelüket. A pár nélküli hímek fészek építésbe kezdenek és különösen gyakran adják le hívójeleiket, hogy ezáltal is lenyűgözzék a tojókat.

Ha a tojó kiszemel egx hímet a hím felfelé és lefelé mozdulatokat tesz, elengedi utána kitárja a szárnyait, fejét felszegve felborzoljjya és széttátja a farkát,és mutogatja a begyi részét. E jelenet során már próbálkozhat párosodni a tojóval.

Jellemzően szaporodási célból párosodik, viszont gyakran egy másik hímmel történik a párosodás, így hát a fiókák bizonyos százaléka nem a párjától származik.

Megérthető, hogy a hímek fokozottan ügyelnek párjuk védelmére, hiszen nem szeretnék, hogy felszarvazzák öket. ez jó. Sosem történik meg egy idegen hímmek a közösülés a fészek közelében.

A hímeknek időnként több párjuk is van és a poligámiának csak a nőstények között fellépő agresszió vethet gátat. Sok kis veréb nem talál párt, nem is épit fészket, sok esetben elmennek segíttönek meglévő párok mellé. Így a tojó halála esetén ahelyébe lép. A pár megalakulása és a köztük fennálló kötelék a költőhelyhez kötődik, jól lehet a két madár képes felismerni egymást a fészektől távolabb is.