, 2023/1/13

A karvaly (Accipiter nisus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. A felnőtt hím karvalyok testének felső része kékesszürke színű, és testük alsó része keresztben narancssárgás vonalakkal díszített. A nőstények és a fiókák barna színezetű felső résszel és barna színezetű alsó testtájjal rendelkeznek.

Karvaly

Az egyik legnagyobb különbség a nemek közt a madarakat nézve tojó sokkal nagyobb a hímnél. Ragadozó madár. Annak ellenére, hogy specialistája az erdei madarak elejtésének, mégis előfordul, hogy kerti madarakra is vadászik, elterjedési területének szinte valamennyi élőhelyén. Mivel a hímek kisebbek, így kisebb madarakra vadásznak, ezek a verebek, pintyfélék, cinegék. A joval nagyobb tojók rigókat, seregélyeket zsákmányolnak. A nagyobb prédákat is képesek megölni.

Mivel vékony lábai vannak nem mer erősebb, küzdő zsákmányra vadászni, mint a bagoly vagy egerészölyv. Így majdnem kizárólag madarakra vadászik. Télen gyakran meglátogatja a madáretetőket, igaz nem a magvakra fáj a foga, annál inkább az ott táplálékot kereső madarakat tizedeli. A hímek és a tojók közötti leginkább szembetűnő különbség a testméretük, de a tollazat színében is van némi eltérés.

A kifejlett karvaly testhossza 28-38 cm, szárnyfesztávolsága 55-70 cm, a tojó testtömege 185-342 gramm, míg a hímeké csak 110-196 gramm. A felnőtt hímek testének felső része kékesszürke színű, testük alsó része keresztben narancssárgás vonalakkal díszített.

A nőstény testének felső része sötétbarna, vagy szürkésbarna, és alsó fele keresztben barna csíkozású és világos sárga, vagy narancs színű írisze van. A fiatalok barna felső résszel és rozsdabarna vonalakkal rendelkeznek alul, vagy barna pöttyösek, míg íriszük halványsárga színű és nyakukon sötét csíkok futnak a középső csík kivételével.

A karvalyok testszíne rejtő színek. Az álcázó színek jellemzőek a ragadozó madarakra és más olyan állatokra, amelyek gyorsan mozogva ejtik el prédájukat.

Az erdős területeken vadászó madarakra jellemző a keresztben való csíkozottság, amely a felnőtt karvalyoknál megfigyelhető.

A karvaly nem a csőrével öli meg az áldozatokat, kicsi csőrét arra használja, hogy letépje a tollakat , vagy szétdarabolja a zsákmányt. Hosszu lábait és karmait használja arra a célra, hogy elejtse öket. Egy karma nagyon hosszú, a másik kettő rövid, a középső karmával megragad tárgyakat.

A tojó és a kicsinyei ugyanolyan barna színü felső résszel és ugyan ilyen alsó testtájjal rendelkeznek. Májustól júniusig tartó időszakban minden évben egyszer kotlik, de a fészekalj korai pusztulása esetén előfordulhat pótköltés. Ha van rá lehetősége a fészkét féfőfák sűrű ágai közé ápítik. A hím és a tojó együtt végzi a fészeképítést. Ez galyfészek, amelyet kibélelnek puha növényrészekkel.

Fészekalja 3-8 tojásból áll. A harmadik tojás lerakása után a tojó megkezdi a kotlást ami 35 napig tart. Ahogy kikelnek a fiókák a tojó ott marad a fészeknál és ovja öket. Ez idő alatt a hím látja el táplálékkal, zsákmányát úgy hozza, hogy az meg van kopasztva. A tojó kicsi falatkákat ad a fiókáknak etetés közbrn. Négy hetes korukban elhagyják a fészket. Már megkezdődik akkor a kicsik tanitása a vadászat terén is.

Hazánkban védett madár.

Tojásai

Halványkék tojásai barna pöttyökkel pettyezettek, méretük 35-46×28–35 mm, súlyuk 22,5 gramm, melynek egészséges tojások esetén ennek 8 százaléka a héj tömege. Jellemzően a tojó négy vagy öt tojást tojik. Leggyakoribb, hogy a tojás lerakásareggel történik, minden tojás után pihen két három napot és csak utána rakja le a következőt. Abban az esetben, ha eltörne egy tojás, akkor két tojást rak még le a tojó ezek kisebbek, mintaz első tojások.

A fiókák

33 nap után kikelnek a fiókák, utána a tojó vigyáz rájuk, éteti az első 8-14 napon. Ha rosszabbra fordul az idő utána is vigyázza öket. A hímek szerzik be a táplálékot az első héten legalább hat alkalommal zsákmányolnak, a harmadik hét vége felé ez már nyolc prédára is emelkedik. azután napi tíz zsákmányt is ejtenek. Ekkor már a tojó is részt vesz a vadászatban.

Mintegy 24-28 nap után a fiókák már próbálgatják a szárnyaikat és kipróbályák az első repülést a közeli ágakon. Ezt követően tovább etetik öket mág kb. harminc napig addig próbálgatják a repülést a fészek közelében. Amig a szülők távol vannak a fiókák igencsak hangosak szüleik után kiabálva. Ahogy aszülők abba hagyják a táplálást a karvalyok szétszélednek. A hímek fiókák akik jóval kisebbek, mint a tojó fiókák, sokkal gyorsabban felnőnek és gyorsabban készen álnak arra, hogy elhagyják a fészket.